15. Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése

Magyarországon hat TEN folyosó, illetve folyosóág halad át, amely közlekedési kapcsolatot biztosít mind az Északi-tenger és a Földközi-tenger, mind a FÁK országok és az Európai Unió tagállamai irányában. A transz-európai közlekedési folyosók tervezett magyarországi közúti szakaszait gyorsforgalmi utak alkotják. Alapvető cél a stratégiai program keretében az érintett gyorsforgalmi utak hiányzó szakaszainak megépítése, az országhatárokig történő kiépítés biztosítása, valamint a már rendelkezésre álló szakaszok korszerűsítése.
A TEN-T hálózat közúti elemei mellett elengedhetetlen a kapcsolódó vasúthálózat fejlesztés. Magyarország általános stratégiai célja egy fokozatosan liberalizált, európai szinten működőképes és versenyképes vasúti közlekedés megteremtése, mely az alapvető utasigények terén (sebesség, gyakoriság, pontosság, járműkomfort) átlagos európai színvonallal rendelkezik, az árufuvarozás terén versenyképes, a magyar pályahálózat pedig az európai tranzitforgalomnak vonzó alternatívát kínál. Ennek érdekében meg kell valósítani a regionális jelentőségű vonalak különválasztását, a törzshálózat többségének 120 – 160 km/h sebességre való átépítését, valamint a kihasználatlan vonalak leválasztását, továbbá elő kell készíteni az európai nagysebességű vasúti hálózathoz való csatlakozást.
A Duna ugyancsak a TEN eleme. A Duna német, osztrák, szlovák, szlovák-magyar és magyar szakaszán azonos normák figyelembe vételével végrehajtott munkálatok eredményeként homogén mutatókkal jellemezhető szállítási pálya létrehozása a cél, ami hozzájárulhat a vasúti és közúti szűk keresztmetszetek tehermentesítéséhez, a turisztikai célú hajóforgalom növekedéshez.
A Magyarországra irányuló megnövekedett légi és légtér forgalom szükségessé teszi egyfelől a Ferihegyi repülőtér kapacitásbővítő fejlesztését ill. szerepének újrafogalmazását a Közép-Európai gazdasági térben, másfelől a légiforgalmi irányítás korszerűsítését, valamint a légtér biztonságának növelését.
Kedvező földrajzi fekvésünk jó lehetőséget kínál a növekvő nemzetközi kereskedelem-szállítás szolgáltatások iránti keresletének oly módon történő kielégítésére, mely hosszú távon jelentős hatással lehet a GDP alakulására.  A közlekedési infrastruktúra hálózat jelenlegi kiépítettsége, színvonala, a különböző közlekedési módok kombinálásának lehetősége, a nemzetközi szállítást támogató szolgáltató létesítmények (kombiterminálok, logisztikai központok) kiszolgálási színvonala és kapacitása nem mindenben felel meg a kor követelményeinek.
A szállítás-logisztika távlati fejlesztésének legfontosabb lépései egyrészt a közlekedési-infrastruktúra fejlesztése a perspektivikus nemzetközi kereskedelmi útvonalak mentén (közutak, vasúti törzshálózat, kikötők, agrárkikötők, repülőterek), másrészt pedig a logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglevők korszerűsítése, hiányzó központok megépítése, (esetenként ipari parkkal ill. az agrárlogisztika esetében termelési és értékesítési szövetkezettel közös létesítményként) magánvállalkozók bevonásával (helyi infrastruktúra kiépítése).
Magyarországon az utóbbi években jelentősen megnőtt a közúti forgalom részaránya és a közúti tranzit áruforgalom, növelve a hálózat terhelését, a zaj- és légszennyezést, valamint az energia-felhasználást. Ezen hatások mérséklésének hatékony eszköze a kombinált szállítás fejlesztése. A kombinált szállítás nagyobb térhódítása csak infrastruktúrájának (a terminálok és a szállító eszközök) fejlesztésével képzelhető el.
A hazánkban üzemelő terminálok zöme közúti-vasúti kapcsolatra épül. A forgalmában sikeres magyar kombinált árufuvarozási rendszer iránt egyre nagyobb kereslet nyilvánul meg a hazai és a nemzetközi fuvaroztatók részéről. Ezzel párhuzamosan viszont az eszköz és infrastruktúra oldalán kapacitáshiány jelentkezik. Környezetvédelmi szempontok és pozíciónk megtartásának szándéka a szomszédos országokkal folytatott versenyben egyaránt a  magyarországi kombinált árufuvarozás minden lehetséges módjának fejlesztését igényli.
Ugyancsak a  logisztikai központok és kombiterminálok fejlesztését szolgálja a kikötői infrastruktúra, a kikötői, logisztikai központok fejlesztése, a kikötők trimodálissá tétele, azaz közúti, vasúti, vízi úti átrakóhelyek megépítése (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági tömegárú fogadására).
Az agárlogisztika tekintetében kiemelt fontosságú a termelői szerveződéseken alapuló agrárlogisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglévő agrárkikötők korszerűsítése, új kikötők létesítése. Nélkülözhetetlen az agrártömegáruk raktárkapacitásának biztosítása, amely az árukészletek minőségmegőrző tárolását, az intervenciós kapacitások kialakítását, a szezonalitás mérséklését, illetve a piaci értékesítési biztonság növelését célozza. Az agrárlogisztika hatékony működésének alapvető feltétele a megfelelő színvonalon kiépített agrárinformatikai rendszer kiépítése és működtetése.

16. A térségi-regionális elérhetőség javítása
Magyarországon a közúthálózat sűrűsége alapvetően megfelel az ország fejlettségének és igényeinek, de számos fontos kapcsolati elem hiányzik. Ez többek között azt jelenti, hogy a közlekedők esetenként jelentős kerülőre kényszerülnek. A közúthálózat hatékony működése szempontjából mindenképpen szükséges azon hiányzó kapcsolati elemek mielőbbi megvalósítása, amelyek révén a nagyobb vagy fontosabb forgalmi áramlatok gyorsabban, biztonságosabban és megbízhatóbban, a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása mellett tudnak lebonyolódni.
A térségi-regionális elérhetőség szintjének javításához alapvető fontossággal bír a transz-európai közlekedési folyosókhoz kapcsolódó, azokat haránt irányban összekötő gyorsforgalmi utak, főutak fejlesztése, az európai közlekedési folyosók által nem érintett, közlekedési szempontból elzárt térségek elérhetőségét javító gyorsforgalmi hálózati elemek fejlesztése, a jelenlegi hálózat kiegészítése jelentős útvonal-rövidülést eredményező elemekkel a forgalmi igényeknek megfelelően, a meglevő úthálózat kapacitásbővítése, különös tekintettel az 5000 E jármű/nap értéknél nagyobb forgalmú szakaszokra, jelentős hidak és a hozzájuk kapcsolódó úthálózat kiépítése, felújítása. További fontos feladat a számos akadállyal (útcsatlakozás, vasúti átjárók), belterületi szakasszal nehezített útvonalak fejlesztése, a szomszédos országokkal való jobb együttműködés érdekében a hiányzó határátmenetek kiépítése és a meglévők fejlesztése, a rossz elérhetőségből adódóan hátrányos helyzetű települések elérésének fejlesztése, különös tekintettel a zsáktelepülésekre, valamint a burkolatmegerősítési program révén az EU csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségnek megfelelően a közúthálózat burkolatának megerősítése, 115 kN tengelyterhelésű járművek számára alkalmassá tétele. 
A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a tömegközlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlenné válik a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) ) a gazdaságos üzemeltetés és fenntarthatóság szempontjait is figyelembe vevő összehangolt kínálatának kialakítása regionális, térségi és agglomerációs szinten.  Ennek eszköze lehet közlekedési szövetségek létrehozása a helyi és helyközi (elővárosi) személyszállítási feladatok összehangolására (menetrendek illesztése, egységes tarifarendszer kialakítása), a régiók közötti összehangolt közösségi szolgáltatások megszervezése, feltételeinek – ideértve a finanszírozási feltételeket is – biztosítása (közút, vasút), illetve regionális közforgalmú hatósági rendszer kialakítása.
Egyre növekvő szerephez jutnak a térségi-regionális elérhetőség javításában a regionális repülőterek. A regionális repülőterek fejlesztésének egyaránt kell szolgálnia a szolgáltatások színvonalának javulását, illetve a repülőterek infrastruktúrájának fejlesztését.  

17. A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése
A magyarországi országos közúthálózat összes hosszának mintegy negyede települési átkelési szakasz. Így jelenleg is a főközlekedési utak tranzit forgalmának nem elhanyagolható része a településeken halad át. Az elkerülő utak hiánya rontja az érintett települések lakhatóságát, és indokolatlanul terheli a környezetet. Ezért az elkerülő és tehermentesítő utak építése kiemelt célterület. Ugyancsak fontos a hátrányos helyzetű (zsák)települések közösségi közlekedéssel való megközelíthetőségének javítása.
A városi közlekedéspolitika fő prioritása olyan városi közlekedési rendszer kialakítása, amely a fenntartható mobilitás érdekében határozottabban támaszkodik a személyközlekedésben a közforgalmú közlekedésre az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben, továbbá javítja a gyalogos közlekedés és a kerékpáros közlekedés feltételeit, valamint a közlekedésbiztonságot.
A városi közlekedés fejlesztése kapcsán kiemelten fontos az országos közforgalmú vasutak, valamint a budapesti helyiérdekű vasutak városi és elővárosi közlekedésbe történő, fokozottabb szerepvállalását elősegítő, kapacitásnövelő pálya- és járműfejlesztések megvalósítása. Ugyancsak alapvető fontossággal bír a környezetbarát kötöttpályás városi közlekedési módok pályáinak, járműveinek, utasforgalmi és üzemi létesítményeinek rekonstrukciója, hálózataik fejlesztése, valamint a lakóhelyről személygépkocsival indulók közforgalmú közlekedési eszközre váltását lehetővé tevő P+R (parkolj és utazz tovább) létesítmények építése, a kerékpárral közlekedők közforgalmú közlekedési eszközre váltását elősegítő B+R (kerékpározz és utazz tovább) létesítmények kialakítása a településeken átmenő forgalom mérséklése céljából.
Annak érdekében, hogy a magyar közlekedési rendszer az innováció-vezérelt gazdaság szerves részévé, hatékony, gazdaságos és biztonságos infrastrukturális és szolgáltatási hátterévé váljék az intelligens közlekedési rendszerek (ITS – Intelligent Transport Systems) kialakítása, fejlesztése elengedhetetlen. Ma már rendelkezésre állnak azok az alap technológiák (kommunikáció, mérés, adatgyűjtés, stb.), amelyek felhasználásával és megfelelő összekapcsolásával elérhető az intelligens közlekedési megoldások fokozatos bevezetése.

18. Természeti értékek és erőforrások megőrzése
A természeti elemek, illetve a természeti területek, természeti értékek és a természeti erőforrások a következő nemzedékeink számára történő megőrzése, gondozása, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása. Az ingatlan, a tárgyi és szellemi örökség hasznosítása, a természet megismerésére irányuló ökoturizmus fejlesztése, hálózati rendszerek kialakítása. A kistelepüléseken, tanyás és aprófalvas térségekben élők életminőségének javítása az agro-vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági tevékenységek környezetbarát átalakításával, a termőhelyi adottságokhoz, tájhoz igazodó termék- és birtokstruktúra kialakításával az ökológiai típusú gazdálkodás kiemelt támogatásával, valamint az agrárbiodiverzitás növelésével.
Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodáson alapulva, mindazon intézkedések, tevékenységek, beavatkozások összehangolása és széles körben egyeztetett tervezése, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára; belterületi és síkvidéki, dombvidéki vízrendezésre.

19. Tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem
Az élhető városi környezet megteremtése érdekében elengedhetetlen a szelektív hulladékkezelés, a gyűjtés és hasznosítás feltételrendszerének kialakítása. A műszakilag alkalmatlan hulladéklerakók lezárása, rekultivációja, és a rekultivációt követő utógondozása hozzájárul a potenciális környezeti veszélyforrások felszámolásához.
A jellemzően nagyvárosi és a forgalmas közlekedési létesítményekhez kötődő levegő-, por- és a zajszennyezés mérséklése érdekében, a mérőhálózat fejlesztése mellett szükség van a csendes területek megóvására, zöldfelületek, parkok kialakítására és a tömegközlekedés további fejlesztésére (autómentes övezetek kijelölése, kerékpárút hálózat kiépítése).
A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása, a csatornázás és szennyvíztisztító beruházások megfelelő szintjének biztosítása elengedhetetlen, ugyanakkor kiemelt jelentőségű a természet közeli szennyvízkezelési eljárások, és az egyedi szennyvízkezelési technikák, technológiák támogatása azokon a helyeken, ahol a hagyományos rendszerek nem építhetők ki gazdaságosan.
A település rehabilitáció hangsúlyos eleme a történeti településközpontok, városmagok értékőrző megújítása, a műemlékek védelme és felújítása, valamint a települési zöldterületek védelme és fejlesztése.
A múltból örökölt, gazdasági és egyéb tevékenységből eredő környezetszennyezések felszámolása, a kármentesítés, rekultiváció és a barnamezős beruházások megvalósítása az érintett önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek, valamint a kormányzati együttműködésében.
A veszélyelhárító és környezeti kockázatfigyelő rendszerek fejlesztése és javítása, kiemelt színvonalú és integrációjú kommunikációval a környezeti kockázatoknak való kitettség minimálisra csökkentésével (ideértve a szélesebb körű környezetbiztonságot: árvízvédelem, ipari katasztrófák megelőzése, leomló partfalak problémájának kezelése stb.)

20. Energiahatékonyság, energiatakarékosság és megújuló energiaforrások használatának elősegítése
Az erőforrások védelmét, fenntartható felhasználását,  és a fenntartható gazdasági növekedés, a tartós gazdasági versenyképesség célját egyaránt szolgálja az energiahatékonyság, energiatakarékosság, energiabiztonság és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatának elősegítése.
Magyarországon az energiahatékonyság jelentősen fejleszthető, nagy az energia megtakarítási potenciál: 50-100 PJ, mely kb. 5-10%-a a hazai összenergia felhasználásnak, a távfűtés esetében pedig a fűtési energia mintegy 40%-a kárba megy.
Mind az energiahatékonyságot, mind az energiabiztonságot szorgalmazó programok hosszú távú megtakarításokat jelentenek, a megújuló energiaforrások használata pedig hozzájárul a biztonságos energiafelhasználáshoz, fenntartható növekedéshez.
Ebben az értelemben az erőforrásként szolgáló energiával való fenntartható gazdálkodásnak kell előtérbe kerülnie, amely felöleli a termékek és szolgáltatások egész életciklusát.
Ennek alapján alapvető fontosságú, hogy lehetőleg a megelőző módszereket, a tisztább termelés elvei részesüljenek előnyben. A megelőző környezetvédelem legfontosabb tulajdonsága, hogy az energiafelhasználás csökkentésével párhuzamosan a termelés és használat hatékonyságának növekedését is kínálja a vállalatok, önkormányzatok és a lakosság számára. Az energiafelhasználás és energiaköltségek mérséklése, energiatakarékossági célú fejlesztés, berendezés fejlesztés, a termelő- és a közszféra energiafelhasználásának a mérséklése, az energiaköltség ráfordítások csökkentése érdekében célszerű támogatni:
- a távhő-ellátás szolgáltató oldali korszerűsítését,
- a gáz- és villamosenergia-ellátás szolgáltató oldali korszerűsítését,
- a szolgáltató parkok, önkormányzati tulajdonú társaságok energiahatékonysági beruházásait,
- a köz- és lakóépületek energia-megtakarítást szolgáló korszerűsítéseit,
- a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését (pl. biomassza, bioüzemanyag, szélenergia, napenergia, geotermikus energia),
- a megújuló energia felhasználáshoz kapcsolódó környezetipari háttér, technológiák versenyképességének javítását.

Pályázatírásra, kérje ajánlatunkat itt!

Aktuális pályázatok itt!

Pályázatírás szolgáltatásunkról itt olvashat!

Pályázatfigyelés szolgáltatásunk feltételei itt!